6.Rész - Kételyek

Hosszú ideje most kelek fel először úgy, hogy kipihentem magam, és nem fáj semmim.Mondjuk, jobb lett volna ha felmegyek a szobámba és nem a szűkös kanapén alszok, de tegnap nem is jutott eszembe, pedig ezen nem hiszem hogy más egy percig is gondolkozik.
Lassan nyitom ki a szemeim, de semmiféle fény nem zavarja azt.Szürkület honol a házban, s hallom, ahogy kint egyre hangosabb ütemben zuhog az eső.A faágak sorjában csapkodják az üvegablakot, feltehetőleg perceken belül hatalmas vihar lesz.
Halántékomat dörgölve felülök a heverőn, de amit látok tőlem pár centire, megrémiszt.Bandatársam tökéletesen a képem előtt guggol, jó hogy nem smárol le.Jó ég, belegondolni is rossz.
-Niall!Mi a frászt keresel itt?-lököm kicsit hátrébb, s a konyha felé veszem az irányt.
-Menj fel twitterre, és magyarázd meg a rajongóknak a tegnapi produkciód.Mindenki rám szállt, hogy miért bántottál, és olyan pletykák is felrebbentek, hogy agyonvertél egy sikátorban!Louis, komolyan.Mire volt jó ez az egész?Lehet, hogy bocsánatot kértél mindannyiunktól, de a rajongóinknak csak fájdalmat okoztál.Soha nem gondolták volna, hogy képes vagy megverni valakit, nem hogy engem!
-De nem is vertelek meg!-emelem fel kicsit a hangom, azonban higgadt maradok.-Kérsz kávét?
Niall sóhajtva felugrik az egyik bárszékre, alig láthatóan bólint.Örülök, hogy már nem haragszik rám, viszont nem hagy nyugodni amit mondd.Ameddig fől a kávé, előhalászom a mobilom  a zsebemből, és felmegyek twitterre.Valóban.Az üzenőfal tele van rosszabbnál rosszabb pletykákkal, a világtrendek között meg jó nagy betűkkel ott virít a 'Régi Louis-t vissza' , és a 'Jade hibája' felirat.Megőrjítettem a Directionereket.Ez így nagyon nem lesz jó.
"Hé!Mindenki, ismétlem, mindenki nyugodjon le!Hova fajul ez az egész dolog?Nem vertem meg Niall-t egy sikátorban, semmi olyat nem csináltam, ami komolyabb testi sérüléseket okozott volna neki.Soha nem tudnám se őt, sem pedig a többi srácot szándékosan bántani!Megviselt a szakítás, semmi több.Kicsit elveszítettem a fejem az utóbbi időben, de kezd minden a régi lenni, vagy jobb annál.A napokban megismertem valakit, aki segít nekem mindebben, és nem, nem egy dilidoki, vagy ilyesmi.Ugyan az a Louis vagyok aki régen voltam, de ha nem is lennék, változtatna valamin?Nem szeretnétek már?Nagyon remélem, hogy ugyan úgy szeretnétek, hiszen én is ember vagyok, hibázhatok.Hamarosan találkozunk a turnén. Louis x"
Miután leírom ezeket a sorokat, gondolkodás nélkül teszem is ki.Jobb túl lenni rajta, és legalább ezzel elcsitítottam a kételyeiket is.Viszont biztos vagyok benne, hogy egy jó darabig még nem fogják elfelejteni.
Két csésze kávéval ülök le Niall elé, aki mostanra már a telefonját bújja.Gondolom, azt olvassa amit kiírtam.Magam elé húzom a gőzölgő löttyöt, s kevergetni kezdem.Igazából, fogalmam sincs minek iszok, hiszen nem is szeretem.Utálom, hogy ennyire keserű.Liam szoktatott rá a kávézásra még tavaly Peruban, azóta pedig megszokásból hörpintek le minden nap egy csészével.Mintha muszáj lenne.
-Ki az, aki segít neked?-teszi félre a mobilját, majd rám néz.-Mostanában semmit nem mondasz el.Olyan vagy, mint egy élőhalott.
Halványan elmosolyodok, egyből megjelenik előttem a tegnap esti jelenet.Akaratlanul is kibukik belőlem az igazság, holott nem szándékoztam volna elmondani senkinek ameddig Cassidie nem tudja az igazat.
-Van egy lány.
-Ne mondd, azt hittem egy fiú!Na jó, viccet félretéve.Mi a neve?Hol ismerted meg?
Niall olyan mint egy rossz legjobb barátnő.Mindent tudni akar, még akkor is ha az egyáltalán nem tartozik rá, s ezt olyan lelkesedéssel, mintha a kajáról lenne szó.
Eléggé furán nézek rá, de ő ebből szinte semmit nem vesz észre, továbbra is nagyokat pislogva várja a válaszom.Jobb lesz, ha elmondom neki.Úgysem fog addig leszállni rólam.
-Cassidie Scott-nak hívjak, és az, hogy hol ismertem meg eléggé érdekes sztori.-vakarom meg a tarkómat.-Alig emlékszek arra az estére.
-Meg akarom ismerni!Louis, muszáj látnom ki az a lány aki ekkora hatással van rád, egyszerűen muszáj!-kiált fel, lehúzza a maradék kávéját, majd felpattan a székről.
-Nem hiszem, hogy ez jó ötlet...Ő, uhm...nem...uhm...nem tudja hogy ki vagyok valójában.
-Nem ismeri a One Direction-t?
Nemlegesen megrázom a fejem, miközben a mosogatógépbe pakolom az üres csészéket.Lelkiismeret furdalásom az egekbe szökken, a gyomrom újra és újra görcsbe rándul.Elbasztam.Mindent.Ha ezt megtudja nem akar majd látni...soha többet.
-Ezt rendesen elcseszted, haver.Mégis mennyi ideje hazudsz neki?
-Én...én nem hazudok neki!-túrok idegesen a hajamba.-Csak nem mondom el az igazat.
-Az ugyan az.El kell mondanod neki, hiszen minél tovább húzod annál valószínűbb, hogy valaki mástól tudja meg.
-De te ezt nem értheted, Niall!Ilyet még nem éreztem.Folyamatosan rá gondolok, és borzalmasan féltékeny vagyok ha más srác közelében látom.Imádom minden kis porcikáját, egyszerűen tökéletes.Ha vele vagyok nem is gondolok a szexre, már a csókja is felér azzal, csak hozzá érhessek.Nem akarom, hogy a pénzem miatt jöjjön velem össze...
-Nem mindenki olyan mint Jade, Lou.
Erre már nem válaszolok semmit, hanem újra ledőlök a kanapéra, kezeimet a tarkómnál keresztezem.
-Na, nem!Ezt már nem!-kezd el rángatni Niall.
-Mi a fasz van?-húzom fel fél szemöldököm, automatikusan megragadom a karfát.
-Nem hagyom, hogy egész nap magadat marcangold, és Cassidie-n agyalj.
Csak egy pillanatra lazítok a kapaszkodásomon, de már a földön landolok.Nagyot koppanok a fapadlón, minden végtagom vészes lüktetésbe kezd.
Niall pontosan az igazság kellős közepébe talált.Ez nem én vagyok!Nem fordulhatok ki magamból egy lány miatt.
-Rendben.-tápászkodok fel.-Hova megyünk?
-Liam-hez!
-Miért pont oda?
-Mint mondtam, sok mindenről lemaradtál.Liam fél garázsa egy mini játékterem.Nem is értem miért nem nekem pattant ki a fejemből.Na, menj csinálj valamit magaddal, de legfőképp a hajaddal.
-Mi a baj a hajammal?
Válaszul egy szemforgatást kapok, ami nagyon nem tetszik, de nem teszem szóvá.A fürdőbe érve rögtön a tükörhöz rohanok, azonban legszívesebben vissza futnék a nappaliba, és ki nem tenném a lábamat a házból.Rám férne egy hajvágás, na, meg egy borotválkozás is.Hogy tudott így megcsókolni Cassidie?Úgy nézek ki, mint egy rossz csöves.
Bő 20 perc alatt rendbe teszem magam, de a hajam még így is borzalmas.Minél előbb szólnom kell Lou-nak ez ügyben.
Liam háza nincs messze, úgy hogy azt a rövidke utat gyalog tettük meg Niall-el.Pár rajongóval összefutottunk, akik megjegyezték, hogy tényleg sokkal jobban nézek ki, és, hogy örülnek, hogy nincs semmi baj köztem, és szőke barátom között.Aztán meg is érkeztünk Liam-hez.
-Gyertek!-hallom meg a bentről jövő kiáltást, de nem értem miért nem jött ki személyesen ajtót nyitni.
Átlépve a küszöbön rögtön választ kapok a kérdésemre.Hangos kiabálás csapja meg a fülem, egyenesen a garázsból.Niall-el egyszerre indulunk meg a hang irányába, s mikor odaérünk az ajtóba, megtorpanok.Maradék 3 bandatársam a cso-csó asztal körül káromkodnak, Zayn néha az üveglapra is ráüt.Félig elszívott cigi lóg ki a szájából, ami Liam-nek nem annyira tetszik, ugyanis amikor a fekete srác nem számít rá, átnyúl az asztalon, és megpróbálja kitépni onnan.Sikertelenül, ezért mindig csak egy kiadós röhögést kap Zayn-től.Harry Liam-mel van egy csapatban, de mikor meglát, abba hagyja a játékot.Nagyokat pislog, úgy viselkedik mintha ezek lennének az utolsó másodpercei.De én nem haragszok rá.Jó, ha nem lenne Cassidie biztos oda csapnék neki, mert mi az már, hogy lefekszik a volt barátnőmmel, akiért ráadásul tudja, mennyire oda voltam.Ez rosszabbul hangzik, mint gondoltam.
-Beszélhetünk, Louis?-lépked felém.
-Nincs miről beszélni, nem haragszom rád.
-Komolyan?-húzza fel a szemöldökeit.
-Komolyan.Na, kihez állhatok be?Úgy is mindig az a csapat nyer akinél én vagyok!-terelem el nevetve a témát.

Cassidie Scott

-Szünet!-rogyok le a padlóra, szemeimmel 2 másik barátnőmet keresem.

-Végre már, azt hittem sosem mondott ki ezt a szót.

Ma is fellépünk a pizzériában, és mivel a vendégek nagy része visszatérő, 3 naponta új koreográfiára van szükség.Kemény meló, de kell a pénz, különben nem tudnék mit csinálni.Anya 1 éve meghalt, apa pedig magasról szarik rám, holott milliomos valahol New York-ban.

A próbaterem közepén fekszek, akaratlanul is Louis-ra gondolva.De nem szabadna!Mi van, ha Ő is átverne engem?Elég volt egyszer, hogy valaki összetörje a szívem.Minek hagytam neki, hogy megcsókoljon?Kétszer is?Nem állok még készen egy újabb kapcsolatra.Emily-nek és Liának sem beszélek soha Louis-ról, csak a nevét tudják.

-Oké, folytassuk.

-Mi?!-nyögnek fel egyszerre a barátnőim.-Régebben mindig 1 órás szüneteket tartottál, mostanság meg folyamatosan táncolsz!

Nem válaszolok, mert azzal elárulnám magamat.Igazuk van.Mostanában nagyon sokat táncolok, de ennek oka van.Így kitudom zárni a külvilágot, ha csak egy kis időre is.A tükör felé fordulok, lopva még mindig hanyatt heverő barátnőimre pillantok.

-Na!Még a másik fele hátra van!

-De van addig még 4 óránk!

Szólásra nyitom a számat, azonban a mobil csörgése belém folytja a szavakat.A földön lévő készülékre nézek, de azonnal el is kapom róla a tekintetem.

-Ki az?Nem veszed fel?-nyújtogatja a nyakát Lia, s megpróbál átmászni Emily-n.

-Uhm...nem.Már 2 napja folyamatosan hívogat.

-Kicsoda?

-Hát Ross.

-De Ő jó pasi, és rendes is.Sőt, híres!

-A hírnév nem minden, Lia.-sóhajtok.

-Az a Louis gyerek miatt nem beszélsz vele, igaz?

A 'Louis' név hallatán kiráz a hideg, s lehunyom a szemeim.Bárcsak most itt lenne...hiányzik.Mi?Nem!így is már túl közel engedtem magamhoz.Nem szabad hogy hiányozzon, nem akarok tőle semmit.Ezzel viszont az a baj, hogy nem én döntöm el.A szívemnek nem tudok parancsolni.