7.Rész - Balhé

Sziasztok!Ez a rész kicsit rövidebb lett mint a többi, de remélem azért tetszik:)Jó olvasást.

Vanii.xx

Louis

-Lépjünk már le!-röhög fel hangosan Niall, miután egy újabb léghoki meccset nyert meg...persze ellenem.

Nem akarok elmenni.Olyan ritkán érzem magam ilyen jól a srácokkal, és most leakar lépni?Ne szórakozzon velem.

-Ne már.-nyögök fel.-Inkább verj le még egyszer, csak ne cseszd el az estét.

-A pizzériába akarok menni!Csekkolni akarom Cassidie-t.

Gyilkos pillantást küldök a szőke srác felé, ugyanis a többi fiú nem tud a lányról.Hálás köszönet Niall!

Mindenki egy emberként fordul felém, abbahagyva  mindent amit eddig csináltak.Arcomat a tenyerembe temetem, hátha úgy nem látnak, és nem kell válaszolnom.Ha-ha, ez jó vicc volt Louis.És jó gyerekes.

-Ki az a Cassidie?

-Ú!Elmondhatom nekik?Légyszi!-kiált fel a mellettem álló szöszi, mire kisebbet ugrok.

Ki adott neki inni?Niall képes berúgni 2 pohár whiskey-től is, aztán másnap megígéri, hogy soha nem iszik, annyira rosszul van.Ezt persze sosem tartja be.
-Mondjad, ha már nem tudtad befogni a lepénylesőd...
-Na, szóval.Képzeljétek, Louis szerelmes!
-Mi?!-köpöm egyből a nadrágomra a szénsavas üdítőt.-Nem vagyok szerelmes!
A fiú úgy tesz mintha meg se hallotta volna a kijelentésemet,- nem, inkább felkiáltásomat - tovább magyaráz a többieknek, akik hatalmas vigyorral az arcukon hallgatják.Amit én érzek az nem lehet szerelem, sokkal inkább vonzalom.Igen, ez a megfelelő szó.A "meseestet" hallgatva többször is elszégyenlem magamat.Nem csak azért mert folyamatosan hazudok a lánynak, hanem azért is, mert nem ismerek magamra.Mint egy nyálas romantikalovag, aki nincs is tisztában a testi érintkezés fogalmával.Cassidie előtt mindig egy dolgon kattogott az agyam, mégpedig: szex, szex, szex, most meg: csók, csók, csók.De nem akármilyen csók...az Ő csókja.Na tessék megint kezdem.
Megpróbálom felitatni a lassan ragacsossá váló folyadékot, hogy addig is eltereljem valamivel a figyelmemet, de mindezt sikertelenül.Máskor kétszer is meggondolom mit szándékozok köpködni össze-vissza.
Hirtelen arra eszmélek fel, hogy bandatársaim a kabátjaikat kapkodják magukra.Nagyokat pislogva bámulok rájuk, s mire leesik hova indulnak, már késő.
-Nem!Hé!Nem mehetünk oda, nem értitek?Még csak az hiányzik, hogy letámadjanak a rajongók és lebukjak!-rohanok utánuk.-Srácok!Álljatok már meg!
Biztos oltári hülye fejet vághatok, amolyan "mindjárt összeszarom magam, el ne menjetek oda" módon, de nem érdekel.A gondolattól is rosszul vagyok, hogy ezek itt most kitegyék a lábukat a házból.
-Ne parázz már, nem lesz semmi baj.Bekukkantunk, aztán ott sem vagyunk.-rántja meg a vállait Zayn, immár Liam Range Rovere felé igyekezve.
-Persze, és cseppet sem lesz feltűnő.Öt kapucnis alak besétál egy dugig tömött pizzériába, Londonban.
Onnantól kezdve senki sem figyel rám.Harry hurcibál be a tágas autóba, majd kényelmesen elhelyezkedve mellém huppan.Liam mellett a kissé ittas Niall foglal helyet az anyósülésen, míg jobb oldalamon a fekete, balomon a göndör haverom terpeszkedik.Úgy látszik, őket cseppet sem izgatja a nyomorom, s mikor meghallom a motor zúgását, nagyot bukfencezik a gyomrom.
Az egész odautat kínszenvedésképp élem meg, s azt kívánom bárcsak lerobbanna a kocsi és elrabolnának a a rajongók, vagy valami.Csak ne kelljen elmennem oda.Azon is elgondolkozom, hogy mi lenne ha behúznék egyet hátulról Liam-nek, de akkor nagy a valószínűsége hogy mind az öten meghalunk, szóval csak csendben tördeltem az öklömet.Az egész az én hibám.Ha elmondok mindent Cassidie-nek, most nem kellene öngyilkossági kísérleteket szövögetnem.
-Megjöttünk.-mondja egyszerűen Payno, s kiszáll a kocsiból.
A pulzusom az egekbe szökken, torkomban dobogó szívvel nézek ki az ablakon.A pizzériában ugyan nincsenek annyian mint tegnap, de még így is tömve van a hely.
Azonnal megpillantom a tömegből kiemelkedő kis színpadot, ahol Ő is tartózkodik.Egy darabig el is időzök a mozgásán, de még mielőtt bármi csúnya dolog eszembe jutna, Zayn megragadja a karom, és kihúz a járműből.Nem hiszem el!Engem miért rángat ma mindenki?Niall a kanapémról rángat le, Harry az autóba húz -nem,inkább cibál-, most meg Zayn.Esetleg még valaki?
Nem sokáig foglalkozok ezzel az üggyel, ugyanis van egy sokkal, de sokkal rosszabb:túl kell élnem az elkövetkezendő perceket, s a rángatás ehhez képest semmiség.
A srácok lehajtják a fejüket mikor belépünk az ajtón, de így is eléggé sokan megbámulnak minket.Legfőképp tinédzserek, ami nagyon nem jó jel.Az egész helyet Cass gyönyörű hangja tölti meg, most azonban kevésbé tudok rá figyelni.Minél előbb elakarok jutni valami biztos helyre, ahol nem kapunk érdeklődő pillantásokat.Zayn a hosszú pultsor elé sétál, majd egy egyszerű mozdulattal hátradobja a kapucniját.A fiatal pincérlány rögtön elé siet, egy darabig ámulva bámul a fiúra.Nagyon jól tudom mi következik, hiszen Zayn már nem egyszer csinálta ezt, csakis azért, hogy valami nyugis helyet kapjon...kapjunk.
-Szia, szépség.
-...izé.Szia.
A csajszi tetőtől talpig elpirul, somolyogva hajtja le a fejét."Egyenruhája" kicsit meggyűrődik a mellkasán ahogy megvakarja a jobb kezét, s így Zayn teljes rálátást kap a melleire.Én ugyan nem látom tökéletesen, de Harry biztos igen, mert a szája tátva marad, de gyorsan észbe kap, és visszacsukja.Visszafojtom eléggé kikívánkozó röhögésem, a "kamu-flörtölő" haveromat figyelve.Szegény lány!Ha tudná, mire megy ki a játék.
-Van esetleg valami hely itt, ahol mi belátunk mindent, de mások nem látnak minket?-kérdezi közelebb hajolva a lányhoz, aki inkább hasonlít egy paradicsomra, mint egy emberre.
Kicsit megbököm a fekete hajút, hogy siessen már, ugyanis egyre többen néznek ránk, mint a fellépésre.Szerencsémre veszi a lapot.
-Az emeleten, de...oda nem mehet fel mindenki.Inkább csak a híresebb emberek.
Niall hitetlenül felnevet, talán kicsit hangosabban a kelleténél.Én is szívesen röhögnék vele, mégsem jön ki egy hang se a torkomon.
-Zayn Malik vagyok.A One Direction énekese.Szóval, felmehetek végre a 4 bandatársammal arra a kibaszott emeletre, vagy keressem meg a főnököd?-vigyorog a csajra édesen, akit mintha pofán vertek volna.
Sokkolva bámul a srácra, hirtelen nem tud mit mondani.Oké, ez egy kicsit durva volt, de már megszoktam, így nem ért meglepetésként.

Bő 10 perc múlva már a 2.emeleten voltunk, ahová a lány vezetett fel minket, miután Zayn mérgesen bebizonyította az igazát.Egy üveges falon keresztül lehet belátni az egész földszintet, és még a zene is tökéletesen hallható.Mindenhol fabútorzat, s pár mályva színű kanapé dobja fel jobban az úgymond "híresség-pizzériát".Hozzáteszem, én neveztem így el.Nyilvánvalóan nem csak mi tartózkodunk ezen a helyen, itt van még Cher Llloyd Demi Lovato-val, a többieket pedig nem ismerem, de ha felengedték őket, valószínűleg híresek.Harry, Niall-el egyetemben rögtön a 2 lányhoz siet, én azonban az üvegfalhoz megyek.
Mosolyogva nézek le Cassidie-re, miközben azon gondolkozok, neki mi lehet a véleménye rólam.Érez valamit, vagy simán csak húzza az agyam?Fogalmam sincs.
-Na, melyik Ő?-szólal meg a bal oldalamról Liam.
-Aki énekel.
-Az igen, haver.Már megértem mit eszel annyira rajta.-jön oda hozzánk Zayn is, akinek egy szelet pizza van a kezében.
Elengedem a megjegyzését a fülem mellett, szemeim akaratlanul is a kajára vándorolnak, s azt látva megkordul a gyomrom.Már szólásra nyitom a számat, hogy mégis honnan szerzett ilyen gyorsan kaját, de valami elvonja a figyelmem.Pontosabban hangos sikítás, s erre az ereimben megfagy a vér.
Szőke haverom valahogyan a földszintre került, s most ezerrel szólítgatja le az embereket.Gondolkodás nélkül rohanok le én is, mire még nagyobb visítás veszi kezdetét.Az éneklés elhallgat, mindenki engem, és Niall-t figyeli.Megragadom a fiú karját, próbálok vele együtt átverekedni a tömegen, s közben nem arra gondolni mennyit lát ebből az egészből Cassidie.Ha most nem bukok le előtte, akkor soha az életben...
-Louis, Niall, kérlek, srácok!
-Kaphatok egy autogramot?Egy képet?
-Itt vannak a többiek is?
Jönnek a különböző kiáltások, néhányan még a pulóverem ujját is megrángatják.A szöszi mindezek alatt jóízűen nevet, és a kezével csapkod, vissza akar fordulni a rajongókhoz.
-Az istenért!-lököm ki végre az ajtón.-Eszednél vagy, ember?
-Láttad azt a pink pólós csajszit, ott a színpadon?He?Nagyon sexy volt.Szúrnám.-bólogat mosolyogva, nekem meg elpattannak az idegeim.
Egy jól irányzott mozdulattal felpofozom Niall-t, aki meginog egy kicsit, aztán újra felröhög.Bármennyire is bírom a képét ennek a hülyének, Cassidie-t ne szúrogassa itt nekem.
-Szálljatok be a kocsiba!-rohan el mellettünk Liam.-A benti testőrök nem tudják sokáig ott tartani a fanokat.
Később már mindannyian újra a "Payne rezidencián" vagyunk, lent a garázsban.Üveges tekintettel bámulok magam elé, eltompul körülöttem a srácok beszélgetése.Hüvelykujjam pár milliméterre van a hívógombtól, de egyszerűen nem merem lenyomni.Legrosszabb esetben nem fogja felvenni, legjobb esetben pedig leordítja a fejem.Megérdemelném.
Minden mindegy alapon megnyomom azt a gombot, s a fülemhez emelem a készüléket.Hirtelen a többiek elhallgatnak, egyedül Niall horkolása hallatszik a helységben.
-Szia Louis.-mondja Cass, hangja nem árul el semmit.
-Uhm...milyen volt a fellépés?
-Egész jól indult, de valami szőke gyerek tönkre tette.Aztán jött még 4 srác, és elrohantak.Nem igazán izgat, legalább előbb hazaértem.Miért?
Megkönnyebbült sóhaj szakad fel a mellkasomból, el sem tudom hinni, hogy megint megúsztam.
-Csak érdekelt.Mikor látlak?
-Az tőled függ.Már úgyis tudod hol találsz, nemde?Jó éjt.
Percekig még a csendet hallgatom, majd a fejem hátraborul a fotel támlájára.Ez egy célzás akart lenni arra, hogy rólam alig tud valamit?Meglehet, s ezen nagyon gyorsan változtatnom kell.